Dr. Szentmiklóssy Margit

Szorongásos zavarok

Leggyakoribb panasz a világon. Előfordulása 25 % körüli. A szorongás pszichológiai probléma, amely a félelmi rendszer rosszul alkalmazkodó működéseként határozható meg. Időnként mindenki érezhet szorongást, feszültséget, nyugtalanságot, félelmet. Bizonyos szintig egészséges, mert fokozza a teljesítőképességet (iskolában, sportban, munkahelyen) és a szervezetet felkészíti a menekülésre, vagy éppen a támadásra (küzdésre, azaz „üss, vagy fuss”). Ha az élet minden területére átterjed és általános érzéssé válik, már problémává alakul. Érzelmi, kognitív, testi és viselkedési tényezők együtt hozzák létre a nyugtalansággal, félelemmel, aggodalommal járó szorongást. Külső azonosítható ok nélkül is létrejöhet. A félelem más, mint a szorongás, mert pontosan azonosítható külső oka van. A szorongás a tehetetlenség érzésével összekötött félelem érzése, amikor az ember úgy érzi, hogy nincsen befolyása a történtekre.

Testi tünetek kísérhetik: szívdobogás, émelygés, mellkasi fájdalom, fejfájás, gyomorfájás, izomfeszültség a vállon és nyakon, szédülés, fáradtság stb.

Érzelmi összetevői: izgatottság, érzékenység, álmatlanság, rossz álmok stb.

A szorongásos zavaros főbb típusai

Generalizált szorongásos zavar: Ez tartós, koncentrált szorongás, amelynek egyszerre több tünete van és nem egy tárgyra, vagy tünetre vonatkozik. Szinte mindenre szorongással reagálnak ezek a személyek.
Főbb tünetei: nyugtalanság, fáradékonyság, koncentrálási zavarok, ingerlékenység, alvászavar, izomfeszültség. Gyakran rettegnek a jövőtől, párkapcsolatoktól, a hosszabb baráti kapcsolatoktól és menekülésérzetük lehet a szociális életből. Sokszor a teljesítménnyel, aktivitással kapcsolatos aggodalmak, egzisztenciális, magánélettel kapcsolatos félelmek, vagy az egészségi állapotukkal való aggodalmak kerülhetnek előtérbe. Bár többségükben belátják, hogy félelmeik nem reálisak, szorongásaikat mégsem képesek kontrollálni.
Szerencsésen eredményesen kezelhetőek ezek a problémák: relaxációs, szimbólumterápiás, hipnoterápiás és kognitív terápiás integratív módon használt módszerekkel. Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés is szükséges lehet!

Pánik és pánik betegség: A szorongásos reakciók összeadódása rohamszerűen.
Tünetei: zavar, szédülés, nehézlégzés, émelygés, heves szívdobogás, izzadás. Látszólag nincsen kiváltó ok. Gyakran kíséri Agorafóbia (nagy terektől való félelem), megőrüléstől és az önkontroll elvesztésétől való félelem. Sokszor azt hiszik, a szívükkel van a baj, hogy szívrohamot kapnak egy-egy pánik roham alatt.
Eredményesen kezelhetők szakpszichoterápiás módszerekkel.

Specifikus fóbiák: Egy-egy jellemző külső tárgy, vagy helyzet az irracionális félelem oka. Számtalan tárgya lehet a félelemnek! Rémisztő következményekre számítanak, ha a félelmük tárgyával találkoznak. Mivel nagyon jól tudják, mitől félnek, ezért tudatosan elkerülik azokat a helyzeteket, amelyek szorongást váltanak ki bennük. Ezeket a problémákat is nagyon jól lehet kezelni kognitív-viselkedés, magatartás, hipnózis és szimbólumterápiás módszerekkel.

Agorafóbia: Nagy terektől való irracionális félelem. A személy akkor éli meg a félelmet, ha a biztonságos környezetét el kell hagynia és senki sincs a közelben aki segíthetne, vagy olyan helyzetekben jelenhet meg, ahol nincsen menekülés. Gyakran társul pánikkal. Jól kezelhetők szakpszichoterápiás eljárásokkal.

Kényszeres zavar: Állandó lesújtó gondolatok, vagy képek betolakodása és kényszerek létrejötte (késztetések, hogy megtegyenek bizonyos rituálékat, vagy megismételjenek valamit többször). Olyan dolgokat hisznek, amik nem léteznek. Kezelése időt igényel! Integratív módszerekkel kezelhetők a panaszok!

Szociális fóbia: Társas helyzetekben szorong és elkerülő módon viselkedik a személy. Főképpen Mások figyelmének fél központjába kerülni, mert fél a megszégyenüléstől, mivel valamilyen kellemetlenségtől tart. Ilyen helyzetekben pánikszerű szorongásos tüneteket provokál. Gyakorin a megszólalástól beszéléstől, szerepléstől való félelem.

Hatékonyan kezelhetők megfelelően kiválasztott integratív módon használt módszerekkel!

Poszttraumás stressz szindróma: Olyan szorongásos zavar, amely egy trauma átélése után jön létre. Származhat valamiféle küzdelemből, túszhelyzetből, nemi erőszak, súlyos baleset, sérülés, haláleset, hosszú katonáskodásból, háborúzásból stb. Ismeretes a szülés utáni trauma élménye, állapota is.

Akut stressz zavar: Súlyos, rendkívüli fizikai vagy lelki sérülésre adott heves reakció. A tünetek azonnal jelentkeznek és a stressz megszűnése után azonnal gyorsan csökkennek, elmúlnak!

A szorongásos zavarok gyógyítási eszköztára gazdag és minden esetben az egyedi személyiségére és problémájára vonatkozóan segíthetünk általa! A pszichológiai vizsgálatokat követően választjuk ki és beszéljük meg a leghatékonyabb pszichoterápiás módszereket: támogató, személyközpontú, relaxációs és szimbólumterápiás, meditációs, vizualizációs, hipnoterápiás, kognitív-viselkedés, magatartás , dinamikus, -analitikus szemléletű- , valamint NLP (neurolingvisztikai programozás), EMDR ( szemmozgásokat követő) technikákat is felhasználó u.n integratív módszertan szerint!

Szükség esetén gyógyszeres kezelés is javasolt lehet a pszichoterápia mellett párhuzamosan!

Nagyon fontos a szorongásos zavarok elsődleges gyógyítása, mert megfelelő gyógyításuk nélkül valamennyi testi (szomatikus) betegség alapját képezheti a kezeletlen szorongás, stressz: pl. szív, keringés, vérnyomás, neuroendokrinológiai, cukor és koleszterinszint, daganatos, reumatológiai, emésztő szervrendszeri stb.tünetek, betegségek! A nyugalom, harmónia, kiegyensúlyozottság megvalósítása, létrehozása megtanulható, amely minden testi, lelki, mentális egészség alapja valamennyiünknek a világon!